coMMMunity

Mindegy, hogy látszik vagy sem, az a fontos, Te hogy érzel! – Az Ide Tartozunk Kampány dokumentumai

 

1. dokumentum

Ki a cigány? Az „akit a környezete annak tart”, ahogy a szociológiai kutatások meghatározzák, és amelyek eképpen a cigányokat körülvevő nem-cigány többség ítéletére hagyatkoznak. Ennek az ítéletnek pedig a legfontosabb alapvetése, hogy cigánynak lenni szociális állapot és életvitel kérdése. Ezzel én, a magam részéről nem tudok egyetérteni.

A másik lehetséges válasz, hogy az, aki annak tartja magát. Ez már sokkal inkább vállalható, de kérdezem, hogy ennek kérdése köztünk, a roma közösségen, közösségeken belül rendben van?

Én eddigi életem során számtalanszor tapasztaltam, hogy akár egyes személyek, akár egész közösségek is azt mondják, ők nem cigányok, vagy csak bizonyos helyzetekben mondják azt, hogy azok.

Vajon az a cigány ember, aki erőfeszítéseket tesz azért, hogy elrejtőzzön, letagadja származását, kinek okozza a legtöbb szenvedést? Nem magának? Vajon a nem cigány többség nem fogja őt ugyanúgy cigánynak tartani, attól függetlenül, hogy ő „tagadja”? Vajon az őt körbevevő nem-cigány többség rosszul érzi majd magát ettől? Vajon nem az a normális, ha hovatartozásunkat, származásunkat a lehető legtermészetesebben és méltósággal éljük meg? Mi is és mások is.

Mennyien vagyunk? 190.000-en? 1 millióan? Vagy 3 millióan, ahogy a szélsőségesek mondják?

Mintha mindenki revolverezné a másikat a számadatokkal, miközben nincs objektív viszonyítási pont. A 2001-es népszámláláson 190.046 fő vallotta magát cigánynak. A kutatók becslése 6-800.000 főre teszi ugyanezt. Mi a különbség oka, vagy rendben van így? Lehet, hogy a két szám különbségének oka kereshető a népszámlálás rossz módszertanában, például, hogy csak egy nemzetiséget jelölhettek be? Lehet, hogy a cigány emberek nem rendelkeztek minden információval a népszámlálásról ahhoz, hogy eldönthessék, minek vallják magukat? Mennyire lehet hatékony a cigány önszerveződés, ha a cigányság közel  70%-a „hivatalosan” például egy népszámlálás során nem akar cigány lenni? Rendben van az úgy, hogy a helyi önkormányzatok , ha épp a javak elosztásáról, programokról kell döntsenek, amelyeknek el kellene jutniuk a romákhoz, elég ha azt mondják „mi nem tudjuk és nem tudhatjuk mennyien élnek itt cigányok”?

Cigány összeírás? Nem. Akkor lenne az, ha csak ránk irányulna. Hogyan lehetne cigány összeírás, ha minden egyes magyarországi lakást felkeresnek? Hogyan lehetne az, ha nem vagy köteles magad cigánynak vallani? Hogyan lehetne az, ha a népszámláló a Te erre vonatkozó nyilatkozatod nélkül nem írhatja be, hogy cigány vagy?

A többi nemzetiség? Ők szintén népszerűsítik a népszámlálást a saját közösségeikben. Arra fogják biztatni a közösségeik tagjait, hogy a nemzetiségi identitásukat is vállalják. Így fognak tenni a németek, a szlovákok, a lengyelek, a szerbek, a horvátok, a bolgárok, az örmények, a ruszinok, a szlovénok, az ukránok, a románok, a görögök.

Mi mit mondjunk? Tagadjuk le, hogy cigányok vagyunk? Valljuk magunkat csak magyaroknak? Vagy javasoljuk, hogy utasítsuk el ennek a kérdésnek a megválaszolását Mi úgy gondoljuk, hogy nincs okunk szégyenkezni. 600 év alatt elég sokat adtunk ennek az országnak, mondjanak bármit is. Számunkra cigánynak lenni nem állapot, hanem ugyanolyan méltóság, mint bármely más nép tagjának lenni.

Közismert, hogy e nemzetiségek közül például a németeket is érte sérelem a magyar történelemben a tömeges át- és kitelepítésük során, mégsem azt mondják egymásnak, hogy rejtőzködjenek. Mégsem tartanak attól, hogy a népszámlálás újra üldöztetésüket eredményezné!

Önbecsülés? Vajon, ha a többi nemzetiség büszke a nemzetiségére mi ne legyünk azok a mienkre? Vajon az az önbecsülésünk jele, ha azt mondjuk, ne valljuk magunkat cigánynak? Vajon, ha mi nem rendelkezünk megfelelő önbecsüléssel, elvárható, hogy mások becsüljenek minket? Vajon az ad tartást és méltóságot a cigány embereknek és közösségeiknek, ha cigány emberek azt mondják: ne legyünk cigányok a népszámláláson? Vajon nem az a szélsőjobb legnagyobb eredménye, ha elérik, hogy önként lemondjunk önbecsülésünkről, identitásunkról, közösséghez tartozásunkról?

A napokban 1.5 milliárd forintos roma ösztöndíj alap létrehozását jelentették be. Nem tudjuk mennyi fog belőle megvalósulni, de ha létrejön, akkor majd azt mondjuk a cigányoknak, vallják magukat cigánynak az ösztöndíjért, most meg azt mondjuk, ne vallják magukat cigánynak? Lehet egy szájból hideget is meleget is fújni?

Minden megoldódik a népszámlálással? Nem. Határozottan nem.  Soha nem mondtuk, hogy a népszámlálás befejezésének másnapján eljön a Kánaán és megszűnnek azok a problémák, amelyek jelentős terhet jelentenek a cigány emberek életében. A kampánnyal és az ahhoz kapcsoló civil együttműködési hálózattal egyetlen dologra vállalkozunk: a lehető legtöbb cigány embert hozunk abba a helyzetbe – a legfontosabb információk eljuttatásával -, hogy el tudja, dönteni a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre mit válaszoljon.

Van-e aktuálpolitikai kapcsolódása? A népszámlálás eredményei, adatai csak 2012-ben állnak majd rendelkezésre, mert addig tart a feldolgozása, így világos, hogy jelenleg azt nem tudják felhasználni, így aktuálpolitikai kapcsolódása sincs. A jelenlegi kormányzati intézkedések nem ezen alapulnak, nem ez a kiindulópontjuk. Attól, hogy a népszámlálást fontosnak tartjuk, ez még nem jelenti azt, hogy bármely kormányzati intézkedéssel egyet is értünk.

A kampány és hálózata? A kampányt és a hálózatot alkotó emberek, szervezetek nagyon sokfélék. Más-más politikai meggyőződéssel, felfogással és világlátással. Vannak köztük keresztények, ateisták, baloldaliak, jobboldaliak, politikailag semlegesek, magyar cigányok, oláh cigányok, beás cigányok. Egyetlen dologban értenek egyet: kell, hogy legyen legalább egy dolog, amiben közösen cselekszünk és ez a népszámlálás, mert abban senki egyéni érdekének a megjelenítésére nincs lehetőség.

A kampányban és a hálózatban való részvételtől senki nem jut semmilyen hatalomhoz. Nem lesz ettől sem önkormányzati, sem országgyűlési képviselő, sem semmiféle „elnök”. Ezzel mindenki tisztában van, aki részt vesz benne. Vajon baj-e, ha végre több száz cigány véleménye alapján alakul ki egy közös cselekvés? Vajon baj-e, ha az országban az eddig szemben álló roma szervezetek és vezetőik, most egy célért, egy irányba mennek? Vajon baj-e, ha nem csak olyan ügyben van kampány, amiből valakinek hatalma lesz?  Vajon baj-e, ha bebizonyítjuk, hogy politikai korrupció és haszonlesés nélkül, használt konzerv és használt ruha nélkül is lehet a cigányokat szervezni? Vajon baj-e, ha minél több cigány ember kap tájékoztatást egy társadalmi ügyről, amely jelen esetben a népszámlálás?

Miben más ez a kampány, mint a többi? Eddig is nagyon sok cigány ember kampányolt már az elmúlt 20 évben, de az eddigi kampányoknak mindig volt valamilyen személyes következménye, például valamely párt vagy politikus ennek eredményeként hatalomhoz jutott. Az eddigi kampányokban részt vevők azt mondták: szavazz erre vagy arra, vagy szavazz rám! Az Ide tartozunk!  kampányban nem mondunk ilyet! A népszámlálás nem választás!

Mi van az aggodalommal? Mindenki fenntartásokkal fogadja, ha az állam nevében kérdezősködnek, legyen szó a jövedelem, lakásnagyság vagy bármi más megkérdezéséről. Különösen igaz ez, ha az embereket a nemzetiségi hovatartozásról kérdezik. Mi sem kampányolnánk, ha a népszámlálás csak a cigányokra irányulna, vagy a kérdezetteknek személyi dokumentumokkal kellene magukat és válaszaikat igazolni. DE! A kérdezőbiztos a népszámlálás során nem kérheti el személyi iratainkat, nem vitathatja válaszainkat, az önkéntesen megválaszolandó kérdések esetében nem kötelezhet arra, hogy azokra válaszoljunk! A személyi kérdőívek névtelenek.

Én úgy gondolom, hogy a cigányokat ért eddigi sérelmekhez, hátrányos megkülönböztetéshez sem kellett semmilyen népszámlálási nyilvántartás, hiszen egyetlen munkaadó sem hívta fel a KSH-t, hogy én minek vallottam magam cigánynak vagy sem, hanem egyszerűen nem adott munkát, mert látta, hogy cigány vagyok, mert a családi nevem alapján is tudta, hogy cigány vagyok. De érdekes módon a nem-cigány környezet azokról a cigányokról is mindig tudta és számon tartotta, hogy cigány, akin nem látszanak a rasszjegyek, vagy épp nem vallotta annak magát.

Ezért számomra mindegy, hogy látszik e vagy sem, az a fontos Te, hogy érzel? Én cigánynak is vallom magam a népszámláláson!

 

2. dokumentum

„Félni vagy nem félni?”

A minden magyar állampolgárra kiterjedő népszámlálás során a szociális, jövedelmi, oktatási, lakás és munkaerő-piaci jellemzők megkérdezése mellett, a kérdőív tartalmazza az egészségügyi állapotra, a felekezeti és a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdéseket is. Ezen utóbbi három megválaszolása önkéntes alapon történik, azaz minden megkérdezett állampolgár szabadon eldöntheti, hogy azokra kíván e válaszolni és azt is, hogy mit válaszol.

Az a tény, hogy az idei népszámláláshoz kapcsolódóan egy civil roma kampányt alakítottunk ki – amely része a nemzetiségi kampánynak – számos szempontú megközelítést, ebből fakadóan sokfajta véleményt generált.

A kampányt támogatók – és „Ide tartozunk” Mi is, Én is – megközelítésében a népszámlálás egy lehetőség. Lehetőség arra, hogy a nemzetiségek, köztük a cigányok is szabadon megvallják nemzetiségi identitásukat, akár kettős identitásukat is. Tényként kezeljük, hogy a 2001. évi népszámlálás során nyert adat, amikor is 190.046 fő vallotta magát cigánynak, messze áll a valóságtól.

Egyrészt azt gondoljuk, hogy a nemzetiségi hovatartozás megvallása a Mi esetünkben is ugyanolyan természetességgel kell, megtörténjen, mint a többi ember, többi nemzetiség esetében, hiszen minden ember tartozik egy nemzetiséghez. Az identitásunk megvallása számunkra méltóság és a közösséghez tartozásunk köteléke, ugyanakkor nem elhanyagolható szempontnak tartjuk, hogy most nem a társadalmi környezet, nem a nem-roma többség, nem a kutatók mondják meg, hogy ki a cigány, hanem mi magunk mondhatjuk magunkról emelt fővel, hogy cigányok/romák vagyunk. Tehát kétségtelenül érzelmi kérdés is. Szögezzük le senki sem kötelezhető arra, hogy ugyanígy tegyen. Azt is szögezzük le, hogy e tekintetben minden egyes ember döntését tiszteletben tartjuk, tehát legszemélyesebb családi, baráti körünkben sem neheztelünk senkire, aki azt mondja, nem kíván így tenni! Mi azonban – és remélhetőleg még nagyon sokan – így fogunk tenni, azaz cigánynak fogjuk vallani magunkat. Én személyesen cigánynak és magyarnak fogom vallani magamat!

Másrészt úgy véljük, hogy a népszámlálás egy szükséges feladat, hiszen az azzal nyert adatok képezik bármely kormányzat társadalmi és szakmapolitikai intézkedéseinek kiindulási és viszonyítási pontjait. Felelős kormányzás esetén, e társadalmi, szakmai intézkedéseket nem hasraütésszerűen, hanem a társadalom állapotát, jellemzőit, paramétereit pontosan tükröző népszámlálási statisztika adatok alapján alkotják meg. Konkrétumokban: honnan máshonnan lehetne megtudni, hogy milyen iskolázott a magyarországi lakosság, milyen egészségi állapotú a lakosság, milyen jellemzőkkel és státusszal bír a munkavállaló korú népesség, milyen minőségű és állagú a magyarországi lakásállomány és végül milyen a magyarországi lakosság nemzetiségi összetétele?

Harmadrészt az elmúlt években garmadával találkoztunk olyan esetekkel, amikor a cigányok érdekében kezdeményezett intézkedéseket és programokat azzal utasították el döntéshozók, hogy „kérem, mi nem tudjuk mennyien vannak a cigányok”. Az is számtalanszor előfordult, hogy egy-egy helyi cigány önkormányzat vagy szervezet, tárgyalási pozícióit azzal lehetetlenítették el, hogy: „Ön téved, Ön csak annyi cigány embert képvisel, ahányan annak vallották maguk”. Ez pedig rendre alatta volt a helyben élő cigányok valóságos számának!

Mielőtt áttekintenénk az ellenérveket, előrebocsátjuk, hogy ismerjük és tudatában vagyunk azoknak a negatív történelmi tapasztalatoknak, amelyek alapján a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdést bizalmatlanság vagy fenntartások övezik. Ezek megemlítését, megvitatását természetesnek és szükségesnek tartjuk. De megjegyezzük, hogy Magyarországon általában is bizalmatlanság övezi azt, ha az állam bármit is kérdez az állampolgáraitól, amiből statisztikai adat lesz, például az emberek általában nem szeretik, ha azt kérdezik mennyi a jövedelme, mekkora a lakása, rendelkezik e megtakarítással stb. stb.?

Nézzük hát:

Ellenvélemény: „Ez cigányösszeírás!”

A mi véleményünk: ez sehogyan sem lehet cigány összeírás, hiszen a népszámlálás minden magyar állampolgárra kiterjed. A népszámlálást nem a cigányok miatt találták ki és az állam – legyen bárki kormányon – a népszámlálást, mint állami feladatot 10 évente végrehajtja. Tehát alkarjuk-nem akarjuk a népszámlálás meg fog valósulni. Továbbá azért sem lehet cigány összeírás, mert legyen valaki bár láthatóan cigány ember, nem köteles cigánynak vallani magát.

Ellenvélemény: „de meg kell adni a lakcímet”

A mi véleményünk: igen a lakcímet meg kell adni, mert a lakás/ház a népszámlálás alapja. A lakásban azonban nem pusztán azok a kérdezettek, akik oda vannak bejelentve, hanem akik életvitelszerűen ott laknak. A lakás és a személyi kérdőíveket ráadásul külön kezelik, így az adatok nem köthetőek össze. A kérdezőbiztosok munkáját felülvizsgálók ellenőrzik, amely ellenőrzésnek is a lakcím az alapja. Magyarországon több mint 4 millió a lakás állomány száma. Ehhez igazították a kérdező biztosok 40.000 fős számát is. Gondoljunk bele, minthogy a kérdőíven nem kell megadnunk a nevünket, a lakcím teremti meg a kérdezőbiztos munkájának ellenőrzését, azaz kiment-e, a kérdéseket teljes körűen feltette-e? E nélkül a kérdőívek, akár otthon is kitölthetőek lennének a konyha asztal mellett fantázia adatok alapján.

Ellenvélemény: „de ha válaszolunk, cigánylistákat fognak készíteni”

A mi véleményünk: a kérdőíveken nem rögzítik a nevünket, személyi igazolvány számunkat, személyi számunkat stb. Sőt! Azt sem kérhetik, hogy a kérdésekre adott válaszainkat dokumentumokkal pl. személyes iratokkal vagy bizonyítványokkal igazoljuk. A kérdezőbiztosok válaszainkat nem vitathatják, és nem ellenőrizhetik! Továbbá a Központi Statisztikai Hivatal az adatok feldolgozásában lehetővé teszi, hogy azt roma és nem roma civil szervezetek ellenőrizzék, illetve az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok kötik őket, így cigány listákat sem lehet készíteni.

Ellenvélemény: „de elvisznek minket a nácik”

A mi véleményünk: szögezzük le sem a nácik idejében, sem a délszláv háborúban, ami mindössze 15-18 éve volt – ennek ellenére az ottani cigányok tömegesen cigánynak vallották magukat – nem a népszámlálások voltak a cigányokkal és más csoportokkal szembeni gyalázatos intézkedések és tettek eszközei. Sajnos, ha az országban náci hatalom lenne, nem volna szükségük a népszámlálási adatokra, hiszen az esetek döntő többségében minden településen, mindenki tudja, hogy kik a cigányok, hol laknak, illetve akkor nem az volna az intézkedések alapja, hogy ki vallja magát cigánynak, hanem az, hogy ők kit gondolnak annak!

Ellenvélemény: „de a kormány ellenünk fogja használni”

A mi véleményünk: a népszámlálási adatok legkorábban 2012-ben fognak megszületni, így napjainkban az aktuálpolitikai intézkedéseihez nem tudja felhasználni. A 2012-ben megszülető adatokból a kormány nem azt fogja megtudni, hogy ki a cigány név szerint, hanem, hogy mennyien vannak, tehát egy statisztikai számadat fog születni pl. 500.000 fő.  Ma sem tudjuk, hogy 2001-ben ki vallotta magát cigányak személy szerint, azt tudjuk, hogy mennyien és ez 190.046 fő.

Végezetül, mielőtt a mi kérdéseinket föltenném, szeretném rögzíteni, amit már korábban is leírtam, hogy akinek mindezek ellenére félelmei, aggályai vannak, vagy érzelmileg nem tartja szükségesnek, az ne válaszoljon a nemzetiségi kérdésre!

 

A mi kérdéseink:

Mit érez, gondol Ön, ha a következő mondatot olvassa: Magyarországon a hivatalos adatok szerint 190.046 fő cigány/roma ember él.

Vajon mit érezne, gondolna, ha személyes beszélgetésben azt mondanám Önnek: Én nem vagyok cigány!

Csak a szélsőséges politikai erők és a társadalomkutatók mondhatják rólunk, hogy cigányok vagyunk? Mi nem mondhatjuk önmagunkról? Cigány emberként mondjuk azt a cigányoknak, hogy: ne valld magad cigánynak?

Csak akkor kell a cigányoknak cigánynak vallani magukat, ha Én vagy Ön ennek következtében országgyűlési, önkormányzati vagy kisebbségi képviselőkké akarunk válni?

A kisebbségi választási névjegyzékben 197.000 fő cigány ember szerepel névvel, személyi számmal, címmel. Hallotta Ön 2010 októberében a kisebbségi választások idején, hogy bármely közismert cigány ember és főképp olyan, aki jelöltette magát a választáson, azt mondta volna, hogy ne regisztráltassátok magatokat, mert az a roma közösségre nézve veszélyes?

Ön szerint elérhetjük azokat a célokat, amelyek a cigányok érdekeit szolgálják, ha csak 190.046 fő vallja magát cigánynak?

Ön szerint megoldja bármely problémánkat, ha nem valljuk magunkat cigánynak?

Ön szerint lehet úgy cigány forrásokat, programokat követelni, hogy közben nem akarunk cigányok lenni? Ön szerint, ha a többi nemzetiségek arra buzdítják saját közösségeik tagjait, hogy vállalják nemzetiségüket, Mi cigányok ne cselekedjünk hasonlóképpen?

Ön szerint tiltakoznánk, ha a népszámláláson kizárólag magyarnak vallhatnánk magunkat?

A kérdéseket válaszolja meg mindenki saját maga és tegyen, döntsön belátása szerint.

Én már döntöttem, cigánynak vallom magam a népszámláláson!