coMMMunity

A Gandhi Alapítványt roma és nem roma szervezetek, magánszemélyek hozták létre 1992-ben. Az iskola működését 1994-ben kezdte meg, az első végzős évfolyam 2000-ben érettségizett.

Gandhi képmás

A Gandhi Gimnázium az egyetlen roma nemzetiségi érettségit adó középiskolai intézmény Magyarországon. A nemzetiségi oktatás és az el nem fogadható szegregált oktatási formák közötti szakmai különbségtétel az iskolával kapcsolatban folyamatosan felmerül, a Gandhi azonban eredményeivel és szakmai munkájával bizonyította a roma nemzetiségi oktatás minőségi megnyilvánulásának valódi integráló erejét. Mindezt az érettségiző diákok száma, a végzett diákok továbbtanulásának és munkaerő-piaci elhelyezkedésének aránya jól mutatja. Minden ellenkező híreszteléssel szemben az itt tanuló és végző fiatalok az elmúlt 15 évben sikeresen helytálltak és szinte kivétel nélkül továbbtanultak. Ha figyelembe vesszük kibocsátó környezetüket, a dél-dunántúli aprófalvakat, a többségében mélyszegénységben élő családokat, akkor lehet igazán becsülni a tanulók és az iskola erőfeszítéseit.

Az alapítvány tevékenységét a magyar állam közfeladatként elismerve csatlakozott az alapítókhoz, 1995-ben ekként jött létre a Gandhi Közalapítvány közel harminc alapítóval. Az alapítók magas száma a Gandhi autonómiáját volt hivatott szolgálni, utóbb azonban működés egyik legkényelmetlenebb gátjává vált: az alapítók közgyűlésének összehívása és a határozatképesség rendkívül nehezen biztosítható.

Az iskola megteremtésében elévülhetetlen érdemeket szerzett első igazgató, Bogdán János 1999-ben bekövetkezett halála után az igazgatói feladatokat Csovcsics Erika (Bogdán János felesége) látta el 2009 nyaráig.

Ebben a tízéves időszakban ­szilárdult és erősödött meg az iskola szakmai teljesítménye és a közalapítvány anyagi háttere.

Állandó és magas színvonalon oktató tantestület alakult ki, kikristályosodott a pedagógusok közös cél- és feladatrendszere, a vezetői és dolgozói elképzelések összhangja biztosította a nyugodt munkakörülményeket és az eredményes munkát.

A közalapítvány kuratóriuma mindehhez a kiszámítható működést biztosította: megköttettek a legfontosabb szerződések és megállapodások az állam szerveivel az iskola fenntartása és fejlesztése érdekében, tízéves együttműködési megállapodást kötött a közalapítvány és az oktatási tárca a kiemelt normatív finanszírozásra, megépült a tornacsarnok és az új épületrész.

2004-ben az alapítók közgyűlése leváltotta az alapítvány addigi történetében legeredményesebb kuratóriumot (tagjai: Horváth Aladár elnök, Radó Péter alelnök, dr. Horváth István, Ignácz József, Kállai Ernő, Fátyol Mihály, dr. Farkas Gabriella, Bogdán Béla, Szécsi Istvánné). Ezzel a lépéssel kezdődött az az időszak, melynek során az alapítványi működés súlyos hiányosságokkal lett terhelt. Sokáig nem volt kuratórium, ill. elnök, majd az elnökválasztást követően rövid idő elteltével, Bogdán Béla halálával ismét megüresedett az elnöki poszt.

Az iskola működésére a közalapítvány működési zavarai azért nem voltak végzetes hatással, mert a fentebb említett együttműködések életbe léptek, a beruházások pedig már megtörténtek.

A 2008-ban megalakult kuratórium feladata volt a négyévente kötelező igazgatóválasztás lebonyolítása. Az új kuratórium új igazgatót választott. Az új igazgató és a kuratórium vezetése, elsősorban az elnök tevékenysége pro és kontra indulatokat váltott ki.

Tény, hogy a tanári kar és a diákok akarata ellenében megválasztott igazgató kinevezése és a régi igazgató leváltása ellen a diákok tüntetést szerveztek, a kb. negyven fős tantestületből rövidesen 30-an távoztak (később többen olyanok is, akik már az új vezetés kinevezése után kerültek a tantestületbe).

A kuratórium ismét működésképtelen lett, tekintve, hogy sokan lemondtak, a testületben maradt 4 fő az alapszabály szerint határozatképtelen lett, különösen nem volt joga pénzügyi döntések meghozatalára.

Az alapítók le is váltották a kuratóriumot a 2010 folyamán, és új testületet választottak, azonban az addig nem kezdhette meg működését, amíg az alapítók mindegyike alá nem írta a bírósági bejegyzéshez szükséges módosított alapító okiratot. Két alapító ezt nem tette meg.

Az alapítók illetve a felügyelőbizottság ügyészséghez és bírósághoz fordultak a helyzet megoldása érdekében, a bíróságtól kezelőszerv kinevezését kérve. Az eljárások sikertelenek maradtak, a bíróság az alapítók felelősségébe utalta a kérdés rendezését.

Az intézmény működése a gyakorlatban zavartalan volt eddig, hiszen a költségek min. 90%-át a normatív és kiegészítő állami támogatás adja. (A Gandhi Gimnázium az ország egyik legjobban támogatott intézménye, miniszteri megállapodás alapján 2013-ig az egyházi intézményeknek járó normatívával azonos összegű kiegészítő támogatásra jogosult.)

Egykori pedagógusok és diákok szerint a szakmai színvonal lecsökkent, a szakkörök, különfoglalkozások száma minimumra csökkent, az új vezetés a Gandhi korábbi nyitott működését megszüntette, az iskolába a külső érdeklődők bejutása nehezített. A végzős diákok kisebb testvéreiket lebeszélik arról, hogy az intézménybe jelentkezzenek.

A 2010-ben hivatalba lépett kormány közalapítványokat megszüntető intézkedései nyomán a Gandhi Gimnáziumot fenntartó közalapítványt gazdasági társasággá alakították. A csaknem harminc magánszemélyt és szervezetet tömörítő alapítói körnek így már szinte semmi beleszólása sincs a működésbe, két tagot delegálhattak az új fenntartói tömörülés, a Gandhi Gimnázium Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. tanácsadó testületébe.