coMMMunity

Vattamány Zsolt VII. kerületi polgármester, valamint az általa megszemélyesített VII. kerületi önkormányzat, mint külön-külön felperesek nem voltak jelen a Mű-Hely Egyesület és Harkai Péter újságírónkkal szemben indított per első tárgyalásán, mégis maradandó nyomot hagytak maguk után. Április 27-re viszont magát a polgármestert is tanúként idézte meg a bíróság.

Egyszer volt egy iskola (fotó: Harkai Péter)

Amint arról már beszámoltunk, a fent említett felperesek jó hírnevüket és becsületüket féltették Médiamilliárdosnak áldozták fel a Janikovszky-t? című cikkünk kapcsán. A dolgozat részletesen s némileg érzelmi álláspontból próbálta bemutatni, hogyan szűnik meg egy fényesen és nagy létszámmal működő iskola a városban. A felperesek mégis úgy vélhették, hogy kétharmados hatalmi pozíciójuk veszélybe került a cikk miatt és sebtében pert is indítottak, mielőtt a félrevezetett és feltüzelt tömeg új választások kiírását követelné.

Mivel a tényállást és a „vádpontokat” a bűnös írással együtt már olvasóink elé tártuk, önismétlés helyett a január 17-i per lényeges pontjait vázolnánk s a folytatásra történő figyelemfelhívást: áprilisban újra kezdjük.

A perben a sajtószabadságot a TASZ képviseletében Baltay Levente védte szellemes és frappáns érveivel. Természetesen a folyamatban lévő ügyről véleményt mondani botorság lenne, hiszen a jognak asztalánál egyformán vehetünk a paragrafikus kondérból, de annyi már most bizonyosnak látszik, hogy a bíróság képviseletében Pataki Árpád világos és tiszta érvek mentén hozza meg végső döntését április 27-én, a második és utolsó forduló alkalmából.

A tárgyalás fő és alapvető kérdése a védelem szerint egyértelműen az az álláspont volt és maradt, hogy a beperelt újságcikk véleményt, értékelést vagy tényállítást tartalmaz-e? Amennyiben az első feltevés alapos: a vádlott ártatlan. Amennyiben az utóbbi: bizony bűnös. Viszont már az elején bizonytalanság uralta a tárgyalótermet, mivel az alperesi védelem annak meghatározását kérte/kéri a bíróságtól, hogy önmagában az önkormányzat különálló személye-e, ha már felperesként lép fel ebben a jogi procedúrában? Olyan intézmény feltehetőleg nincs alanyi jogon, hogy „jónapot kívánok, X.Y. Önkormányzat vagyok”. Egy kb. 16 fős képviselő-testület képvisel egy önkormányzatot s ezen grémium többségi döntései alapján járhat el annak nevében a kijelölt megbízott, aki általában a polgármester. (Amint az alperesi védő is kiemelte: „mindez rosszul eshet a polgármesternek és ő képviselheti az önkormányzat érdekeit is, de minderről s az önkormányzat részéről nincs erről írásos határozat”).

Egy iskola keresi a becsületét (fotó: Harkai Péter)

Az idézett per folyamán a felperesi képviselő nem tudott bemutatni ilyen megbízásról, döntésről semmilyen dokumentumot. Hogy ez mennyiben kérdőjelezi meg az önkormányzat, mint felperes puszta létét illetve jogi fellépésének legitimitását, az már a bírói döntés kompetenciája.

A felperes védője 10 pontban foglalta össze a cikkben sérelmezett és helyreigazítandó szövegrészeket, melyek részletes taglalásától s az alperesi-felperesi érvek és kontraérvek aprólékos taglalásától megkímélnénk olvasóinkat, egyelőre. Aki lelkiismeretesen végig kívánja olvasni, a pontos peranyagot megtalálhatja a Ki tiltja meg, hogy elmondjam című cikkünkben, minderre természetesen részletesen és egyenként visszatérünk a bírósági jogerős döntést követően. A védelem álláspontja (szavaink s szándékunk szerint jelzésszerűen) a következő:

1. A Cím a figyelem felkeltését szolgálja, véleményként. A fogalmazás módja, újságírói fordulatok alkalmazása, az olvasó figyelmének a felkeltésére irányul.

2. Az iskolabezárással kapcsolatos pénzügyi lehetőségeket kapcsolja össze egy másfajta vállalkozás vagy cég kifizetésével. Spórolást, megtakarítást jelez, ami örömteli az önkormányzat kasszájának. Az összeg nagyságából kiindulva felhívja a figyelmet a tétel mértékére, amely egyrészről lehetőséget ad(hat) a másik féllel kötendő szerződés kifizetésére.

3. Az, hogy Vitézy Tamás Orbán Viktor rokona-e, könnyen megállapítható, bár a perhez semmi köze. Arról, hogy a fideszesek milyen tengerparton szoktak üdülni, remélhetőleg szintén nincs közvetlen összefüggésben a VII. kerületi önkormányzattal.  Személy szerint erről nekik (V.T., O.V.) kellene jogi kiigazítást kérniük. Nem léphet fel a felperesek egyike sem mások érdekeinek a védelmében, hiszen nem róluk szól ez a bekezdés.

4. Hogy a tervben szó sincs iskola bezárásról és összevonásokról, erről majd dönt a bíróság. Az újságírónak joga van tévednie, ez nem kezelhető jogsértésként.

5. Itt mindössze egy, a szülőknek szánt tájékoztató értékeléséről van szó.

6. Szintén a fenti álláspont értékelése: nem biztosított a diákok további tanulmányi előmenetele.

7. Blog idézet – tehát vélemény jellegű, ráadásul ezt a blog-véleményt a cikk írója idézi, forrásmegjelöléssel. Akit ez sérthet, az az erzsébetvárosi fideszes szervezet lehet, ami remélhetően nem azonos teljesen a felperesek jogi személyével.

8. Mi lehet a sértő abba a megállapításban, hogy Vattamány Zsolt polgármester bárhol bármit is tanított?

9. Egy cikkben megállapítani azt,  hogy felelős kerületi törvényhozóval semmiféle érdemi partneri együttműködést és érdemi kommunikációt sem sikerült kialakítani, ez értékelésként kezelhető.

10. A polgármestert azzal jellemezni, hogy valahol vaslamilyen másodállást végez, illetve ahhoz hasonló tevékenységet fejt ki, szimpla vélemény.

Addig is, míg a második tárgyalás lezárul, álljon itt zárszóként Baltay Levente néhány mondata, mely állásfoglalással talán bármilyen jogi következmény nélkül is egyetérthetünk:

„Az egész cikk egy történetet mond el abból a szemszögből, amelyből az újságíró látja, az ő véleménye és következtetései. Fontos ténynek tartjuk, hogy a kritikai észrevételek közszereplő ellen, illetve a  közérdekben kifejtett munkájával kapcsolatban jelentek meg. Alkotmányos alapon a szólásszabadság megilleti (az újságírót) akkor is, ha a kritizálandó személy számára mindez sérelmesnek is tűnik és aki közéleti döntéshozóként többet kénytelen tűrni tevékenysége kritikájaként, mint egy átlagos állampolgár.”